Bóna László Előszava:

„Egy állítással kezdeném”, kezdte a rákbetegség új szemléletmódjáról szóló előadását egy állítással Eli Erich Lasch professzor egy potsdami konferencián. Ezt állította: „a nyugati orvoslás elvesztette a rákkal szemben vívott harcát. A megbetegedések száma az elmúlt tíz évben rakétasebességgel nőtt, és mint halálozási ok is 7 %-osan emelkedett. Történt mindez a hihetetlen anyagi és emberi erőráfordítás ellenére. Valami tehát nincs rendben.”

Nem új gyógyszerekre, nem új gyógymódokra van tehát szükség, hanem a betegségről alkotott képzeteink átformálására. Lényegét tekintve mindegy, hogy egy gyógymód tudományos-e, modern, tradicionális vagy alternatív, ha az egy elavult, eredménytelen, vesztes betegségszemlélet talaján áll. Ha harcot folytat a betegséggel, mint külső ellenséggel szemben.

A hazánkban is népszerű világhírű indiai homeopata, Rajan Sankaran egy új homeopátiás gondolkodásmóddal állt a világ homeopata gyógyítói elé. Nézete szerint nem tett mást, mint mai köntösben újraértelmezte Samuel Hahnemann életerőről szóló elképzeléseit. A beteg embert nem egy külső erő betegítette meg, ő maga hozta létre magában azokat a folyamatokat, amelyek megbetegítették őt. Ilyenformán kizárólag ő maga az, aki meg tudja magát gyógyítani, és éppen azzal az energiával, amellyel megbetegítette magát. Hiszen neki csak ez a személyes, egyéni, rá jellemző energiaforma áll a rendelkezésére, ez egyben az életereje is. Sankaran tehát az esetfelvétel során arra fókuszál, hogy megismerje a beteg gesztusaiból, mimikájából, testtartásából, szóhasználatából azokat a feltűnő jelenségeket, amelyekben megragadhatónak véli az adott egyénre jellemző energiaformát. A homeopátiás szer mint információ ennek az egyéni energiaformának kell, hogy üzenetet adjon át arról, hogy erejét ne megbetegedésre, hanem gyógyulásra használja. A betegség e szerint dinamikus élettani folyamat. Ha nem a minőségét tekintjük, hanem csak a tényszerű létét, akkor abban, hogy dinamikus, nem különbözik más, egészségesnek tekinthető fo­lyamatoktól.

Eli Lasch professzor gondolatai frissen illeszkednek a homeopátiának ezen régi-új gondolataihoz. Hiszen az a beteg, akinek szervezetében rákos sejtburjánzás van, valójában nem gyenge, nincs híján az energiának. Egy mindennél erőteljesebb dinamikus, energiatelt folyamat zajlik benne.

Ha harc, hát legyen harc! Ha nem tudjuk a gyógyítást másképp értelmezni, mint harcot, vagyis úgy, mintha egy ellenséget kéne legyőznünk – legyen az belső ellenség, önmagunk része, aki most ellenünk támad – akkor harcoljunk ellene. De sokféle harcmodor létezik. A nyugati típusú fegyverkezési versennyel ellentétben létezik egy távol-keleti harcművészeti szemlélet, amelyben nem kell a harcosnak egyebet tenni, mint megtanulnia, miként fordíthatja magának a támadónak az erejét vissza magára a támadóra. Hogyan győzheti le az ellenfelet éppen azzal az erővel, amely az ellenfél ereje. Miért ne győzné le a rákot a rák maga?

Eli Lasch professzor ebben a füzetben közzétett gondolatainak homeopátiás aktualitása talán segít másként látni a betegséget, talán közelebb viheti ahhoz azokat a gyógyítókat, akiknek informatikai szemléletű tudásuk van a gyógyításról, hogy az ebben a tudásban rejlő erőt jobban, világosabban, tisztábban érezzék.

A füzet második részében egy szintén világhírű homeopata orvos Dr. Ramakrishnan homeopátiás rákgyógyításról szóló könyvének bevezetőjét közöljük magyar fordításban. Dr. Ramakrishnan saját klinikáján régóta foglalkozik rákos betegségek homeopátiás gyógyításával. Ehhez a munkához egy teljesen egyéni, sajátos homeopátiás koncepciót alkotott. A rák gyógyításáról szóló könyvében részletesen olvashatunk gyógyítási elveiről, a módszer konkrét részleteiről, a leggyakrabban használt szerekről és megismerhetünk számtalan különféle meggyó­gyult daganatos esetet is.

A Sycosis füzetek a Homeopátiás Gyógyművészeti Társaság Sycosis Iskolája hallgatóinak, munkatársainak különféle munkáiból készülnek. Az iskola munkatársa, dr. Grega Sára dolgozik a teljes Rama­krish­nan-könyv fordításán, amelynek szintén tervezzük a megjelentetését. Addig is hasznosnak találtuk megismertetni a magyar olvasókkal a könyv bevezetőjét, amely így egy füzetbe szerkesztve kiegészítheti Eli Lasch előadását a rák egy új elméleti megközelítéséről. Ennek fordítását az iskola másik hallgatója, Baranyáné Dr. Ganzler Katalin készítette.

Egy új, sajátos elmélet – együtt egy megvalósult, sikeresnek látszó homeopátiás gyógyítói gyakorlattal: egymásra felel ebben a füzetben.